Ki nevet a végén? A társasjáték-választás fortélyai

A számok nem hazudnak: jelenleg több mint 40 000-féle társasjáték van a piacon, és naponta három új jelenik meg szerte a világban. Ekkora választékból ember legyen a talpán, aki képes megtalálni gyermeke és családja számára a legmegfelelőbbet – igazából már csak egy „simán jó” felkutatása is piszok nehéz. Még azon kevesek, akik hivatásszerűen foglalkoznak társasjátékokkal Magyarországon, sincsenek tisztában pár ezernél több játékkal, vagyis jó, ha a piac 5–10 százalékát ismerik. Egy szó, mint száz: segítségre lesz szükségünk, méghozzá nem is egyre.

Pontosan mire is van szükségünk?

Egy jó döntéshez először is fel kell mérnünk az igényeinket. Ha csupán egy kellemes időtöltést akarunk, amely vasárnap délután összehozza a családot, akkor is rengeteg opciónk van, de ennél a társasjátékok már sokkal, de sokkal többre képesek. Számtalan készséget és képességet lehet velük fejleszteni, alkalmasak utazási idő kitöltésére, hiánypótlásra, szociális hálónk továbbfűzésére és annak megerősítésére, valamint természetesen remek szórakozást is nyújtanak – mindezt azonban egyetlen játék sem képes egyszerre nyújtani.

Pontosan kiknek szánjuk a játékot? Hány fővel szeretnénk játszani? Mennyi időt akarunk eltölteni vele egyszerre? Mi a célunk a játékkal? Hol szeretnénk ezt játszani? Van-e
valami tematikai elem, amit szeretnénk, hogy benne legyen? Mennyit szánunk rá? Amennyiben jó döntést akarunk hozni, először ezekre a kérdésekre kell válaszolnunk, majd e válaszokat el is kell mondanunk a szakeladónak/internet népének/keresőmotornak, függően attól, kihez fordulunk segítségért.

Kor és személyiség

Nagyon fontos kérdés, hogy kiknek szánjuk a játékot. Olyan játékot, amit a 4 éves kislányunk, a 13 éves kamasz fiunk és a 90 éves nagymamánk velünk együtt élvezni fog, nem fogunk találni, kár is ilyet keresni. Ha legalább hatéves a legkisebbik, akkor már akadnak olyan játékok, amiket rövidebb ideig egy egymástól ennyire eltérő korcsoport is élvezhet, de ne számítsunk hosszú távú elköteleződésre. Hét-nyolc éves kortól azonban kinyílik a varázsvilág és számtalan játék közül válogathatunk, amiket mindenki élvezni fog, és a legkisebbekre még fejlesztő hatással is lesz. Érdemes megemlíteni, hogy a játékokon lévő korbesorolásból átlagos gyermek esetében bátran le lehet vonni kettőt (tehát egy 12+-os játékkal egy átlagos tízéves már simán eljátszik), ami viszont ritkán igaz
a magyar fejlesztésű játékokra
(a magyar népmesékhez például nyugodtan hozzá is lehet adni kettőt).

Szintén fontos, hogy olyan tematikát válasszunk, amit legalább valaki a családban kifejezetten kedvel és senkinek nincs ellenére. Cicás játékokból például sok van kicsiknek (az egyik legjobb a Miabirintus), de olyan is akad, amit a felnőttek is előszeretettel játszanak (Cat Lady). Érdemes átgondolnunk, hogy miként kezelik a konfliktusokat a kiszemeltek, így a konfrontatív, az egymás mellett építkezős (versenyzős), vagy a kifejezetten kooperatív játékok csoportjáról is érdemes dönteni. Gyermeknél át kell gondolni, hogy mennyire jelenjen meg az erőszak a játékokban és hogy mi
a végcél, elvégre sokat formálja csemeténk gondolkodását valami, amiért heti rendszerességgel küzd.

Játékidő és játéktér

Szintén mérlegelnünk kell, hogy mennyi időnk van játszani. Érdemes több kisebb, időkitöltő játékot beszerezni (amikor negyedórányi holtidőt akarunk elütni, vagy olyannal ját-szunk, aki képtelen hosszú ideig egyvalamire koncentrálni), párat
a hagyományos családi estékre
(max. másfél órás játékidővel), és
1-2 többórásat, amiket jellemzően akkor veszünk elő, ha valami tartalmasabbat, mélyebbet szeretnénk közösen csinálni. Érdemes tudni, hogy a feltüntetett játékidőt általában minimális játékosszámra, tapasztalt játékosokkal értik, tehát a játékidő a gyakorlatban nem ritkán duplája lesz a dobozon látotténak.

Az sem mindegy, hol akarunk
a játékkal játszani. Bizonyos játékokhoz kifejezetten nagy asztal kell, másokhoz a lapok titokban tartása, ami egy tükrökkel teli szobában nem épp ideális. Vannak kifejezetten utazásra szánt játékok: kis helyen elférnek és nem kell hozzájuk asztal  (pl. Hive Pocket), megint mások pedig elpusztíthatatlan, kakaóálló lapokkal újítanak (pl. Gloom). Egyes játékok nagy hangzavarral járnak vagy a játékmechanika miatt, vagy mert úgyis kiabálásba fog átmenni az egész a játék jellege miatt – ezek egy csendre vágyó szobaszomszédság mellett nem jó választások.

Szöveg: Pásztor Balázs
Cikkünk folytatását a legújabb számunkban olvashatjátok.